'Boldog Baba Marta Napot!'

Mártsanyó sietett, kötött martenitsát egy lánynak, egy fiúnak és egy kis fácska ágára!

Jó egészséget, szerencsét, sikereket és tavaszi hangulatot kívánva az egész évre!

A március elsejéhez és a martenitsa viseléséhez kapcsolódó hagyomány a tél és a tavasz átmenetét jelzi, és az őskeresztény korra nyúlik vissza. Úgy tartják, a fehér és piros fonálból sodort martenitsák különféle veszélyek ellen védnek, és az új mezőgazdasági és csillagászati évszak kezdetét hirdetik. Ezért akasztanak martenitsát az állatokra és a gyümölcsfákra is. Egészségre és bőségre!

A néphit szerint Mártsanyó Nagy Sechko (január) és Kis Sechko (február) testvére. Ezért változékony a hangulata – néha szelíd és kedves, máskor zord és mérges. Emiatt olyan ingatlan a március időjárása: most meleg, most fagyos.
 
A martenitsát akkor veszik le, amikor az ember először lát gólyát vagy fecskét, és kivirágzó fára kötik, vagy régen egy kő alá tették. Némi idő múlva (másnap vagy kilenc nap elteltével) felemelték a követ, és ha hangyák voltak alatta, azt hitték, sok bárány fog születni az évben; ha bogár vagy kukac – az azt jelentette, hogy a borjak sokasodnak. Egyes vidékeken az idős emberek a folyóba dobták a martenitsákat, „hogy minden baj elfolydogáljon a vízzel”.

Még ma is hiszik az emberek, hogy ha március egy bizonyos napját maguknak szentelik, abból megítélhetik, milyen év vár rájuk.
Érdekes tudni, hogy a fehér-piros fonalakkal való ékítkezés szokása nemcsak Bulgáriában elterjedt. 2017-ben felvették az UNESCO Emberiség Szellemi Kulturális Örökségének listájára Bulgária, Románia, Moldova és Észak-Macedónia közös jelöléseként.