A paradicsomok baktériumos betegségeinek kialakulásának okai és megelőzése

Összefoglaló

A paradicsom termesztése Bulgáriában széles körben elterjedt, mind házi kertekben, mind intenzív termesztésben. A növény különböző betegségekre fogékony, ami pontos növényvédelmet igényel. A fitopatogén baktériumok széles körben elterjedtek a természetben, különösen meleg és párás éghajlatú területeken. A hazánkban található paradicsomon az elmúlt években a P. syringae pv. tomato, X. vesicatoria és X. euvesicatoria populációja dominált. Ezek a paradicsom és paprika baktériumos foltosságának és pettyegésének fő okozói. Ezek a kórokozók mind tünetesen, mind tünetmentesen fejlődhetnek. Az X. vesicatoria és X. euvesicatoria által okozott baktériumos foltok vízzel teli, barna elváltozásokként jelennek meg a növény minden föld feletti részén, míg a P. syringae pv. tomato által okozott baktériumos pettyegés kis, sötét foltokhoz vezet klorotikus gyűrűvel. Ezek a kórokozók telelhetnek át növényi maradványokon, vagy magokon keresztül terjedhetnek, a fertőzött növények pedig a tenyészidőszak alatt a primer inokulumforrást jelentik. A paradicsom baktériumos betegségei komoly probléma, de vannak hatékony kezelési és megelőzési módok, amelyek integrált stratégiák kombinációját igénylik a növényekre gyakorolt hatásuk minimalizálása érdekében.

A paradicsom termesztése Bulgáriában kihívásokkal nézett szembe az elmúlt években. Történelmileg az ország jelentős paradicsomexportőr volt, különösen az 1960-as és 1970-es években, de a termelés azóta jelentősen visszaesett. Ma a bolgár gazdák évente kb. 120 000–150 000 tonna paradicsomot termesztenek, ami nem elegendő a belföldi igények kielégítéséhez, így évente 80 000–90 000 tonna importra van szükség. Több tényező járul hozzá ehhez a visszaeséshez:

• A munkaerőhiány és a vidéki területek elnéptelenedése hátráltatja a mezőgazdasági termelést.

• A magas termelési költségek és az öntözési problémák befolyásolták a terméshozamot.

• A klímaváltozás, beleértve a magas nyári hőmérsékleteket és aszályokat, hatással volt a szabadföldi paradicsomtermesztésre.

• A baktériumos betegségek tömeges megjelenése és a magfertőzés.

A paradicsomot több baktériumos betegség is károsíthatja:

• Baktériumos foltosság – Xanthomonas vesicatoria, Xanthomonas euvesicatoria, amelyek elváltozásokat okoznak a leveleken, szárakon, virágokon és terméseken.

• Baktériumos pettyegés, amit a Pseudomonas syringae pv. tomato okoz, és alacsonyabb hőmérsékleten fejlődik.

• Baktériumos rák – Clavibacter michiganensis subsp. michiganensis, ami súlyos levélhulláshoz és terméskárosodáshoz vezethet.

• Baktériumos hervadás, amit a Ralstonia solanacearum okoz, ami a növények gyors hervadásához és elhalálához vezet.

A baktériumok leggyakrabban fertőzött magokon, növényi anyagon és a növények nedvességén keresztül terjednek. Jelentősen csökkenthetik a paradicsom terméshozamát levélhullást, termésfoltosságot és növényi hervadást okozva. Az elmúlt években a Xanthomonas vesicatoria, Xanthomonas euvesicatoria és Pseudomonas syringae pv. tomato által okozott paradicsom baktériumos betegségei domináltak. A Clavibacter michiganensis subsp. michiganensis és Ralstonia solanacearum által okozott baktériumos betegségek lényegesen kisebb mértékben fordulnak elő.

A Pseudomonas syringae pv. tomato által okozott baktériumos pettyegés

A baktériumos pettyegés levélvesztéshez, a fotoszintézis csökkenéséhez és a növény általános életerejének csökkenéséhez vezet. A baktériumos rák elváltozásokat okozhat a terméseken és növényi hervadást, a paradicsomot értékesíthetetlenné téve. A baktériumos hervadás a növények hirtelen hervadásához vezet, megakadályozva a termésfejlődést. Tanulmányok azt mutatják, hogy a fejlett termesztési technikák, mint a biológiai kezelések és rezisztens fajták, segíthetnek ennek a veszteségnek a mérséklésében és a terméshozam javításában. Ezenkívül a Bacillus nemzetségből származó biokontroll szervezeteket környezetbarát alternatívaként vizsgálják a baktériumos betegségek kezelésére.

Az elmúlt évek klímaváltozásának eredményeként megállapították az X. vesicatoria és X. euvesicatoria tünetmentes populációjának dominanciáját. A tömeges virágzási szakaszban a kocsányokon és a csészéken vízzel teli, ellipszoid alakú, szürkésbarna foltok figyelhetők meg világosabb középponttal és sötét szegéllyel. A betegség tünetes megnyilvánulása a növény egyes szerveit érinti, míg a tünetmentes másokat.

Az egyes zöld és érés alatt álló termések egészségesek vagy fekete pontszerű pettyek borítják, amelyek vagy magányosak, vagy pettyes zónákba olvadnak össze; a termés héja nem reped, világosabb vízzel teli sáv veszi körül, nem hámlik és bemélyedt – vegyes fertőzés (Xanthomonas vesicatoria, Xanthomonas euvesicatoria és Pseudomonas syringae pv. tomato).

A magokat egyedi, szabálytalan alakú és méretű barna foltok pettyezik.

A Pseudomonas syringae pv. tomato kezelése olyan gyakorlatokat foglal magában, mint a fertőzött növényrészek eltávolítása, a munkaszerszámok fertőtlenítése és a túlzott műtrágyázás kerülése, amely serkenti a baktériumok növekedését. A vegyi kezelések, mint a rézalapú permetezések, segíthetnek korlátozni azokat (Xin et al., 2018).

Több megközelítést alkalmaznak a paradicsom baktériumos pettyegésének kórokozójának (Pseudomonas syringae pv. tomato) elleni védekezésre:

• Rézalapú baktericidok: Ezek maradnak a gyakori választás, bár néhány törzsnél rezisztenciát figyeltek meg (García-Latorre et al., 2024).
• Biológiai agensek: A kutatások azt mutatják, hogy az Alternaria leptinellae szűrletei és kivonatai jelentősen csökkenthetik a betegség súlyosságát (García-Latorre et al., 2024).
• Rezisztens fajták használata (Ganeva & Bogatzevska, 2019).
• Magfertőtlenítő kezelések: A hőkezelés baktericidekkel kombinálva hatékony megelőző intézkedés (Orsi et al., 2012).
• Antagonista mikroorganizmusok: Hasznos baktériumok és gombák képesek gátolni a kórokozót kompetícióval és antimikrobiális vegyületek termelésével.
• Illóolajok és biopesticidek: Nano- és mikrotechnológiákat vizsgálnak az illóolajok hatékonyságának fokozására baktériumos kórokozók ellen (Preston, 2004).

Baktériumos foltosság – Xanthomonas vesicatoria terméseken és leveleken

Az Xanthomonas vesicatoria és Xanthomonas euvesicatoria elleni védekezés integrált stratégiák kombinációját igényli a paradicsomnövényekre gyakorolt hatásuk minimalizálása érdekében. Mindkét faj hosszabb ideig képes túlélni növényi maradványokban és talajban, így a vetésforgó és a fertőtlenítés kulcsfontosságú a kezelésük szempontjából (Nakayinga et al., 2021; Timilsina et al., 2025).

Baktériumos foltosság – Xanthomonas vesicatoria, elváltozásokat okozva a szárakon

Mind az Xanthomonas vesicatoria, mind az Xanthomonas euvesicatoria képes fertőzni a paradicsom magvait és virágait, hozzájárulva a betegség terjedéséhez. A baktériumok magokon keresztül terjedhetnek és megmaradhatnak a bibeszálban, ami közvetett magfertőzéshez vezet. A fertőzött magok nem mutathatnak tüneteket, de hordozhatják a baktériumokat, így a magtisztítás és kezelés kulcsfontosságú a betegség megelőzéséhez (Timilsina et al., 2025).

Mindkét kórokozó hatékony ellenőrzése a következő gyakorlatokat foglalja magában:

• Keywords
  бактерийни болестидоматидобри растителнозащитни практикибиологично земделие