Védd a növényeket – őrizd meg az életet

1896. január 16-án I. Ferdinánd cár rendeletet adott ki a szőlőfiloxéra elleni küzdelemről szóló törvény kihirdetéséről. Ez az esemény jelentette az államilag szervezett növényvédelem kezdetét hazánkban.

A „Védd a növényeket – őrizd meg az életet” mottóval tudományos konferenciát tartottak a bolgár növényvédelmi agronómusok szakmai ünnepének szentelt ünnepség keretében, melyet az idén 80. évfordulóját ünneplő Mezőgazdasági Egyetem adott otthon.

Fotó © Plovdivi Mezőgazdasági Egyetem

A plovdivi Növényvédelem és Agroökológia Kar jellegzetes 7. számú termében változatos közönség gyűlt össze. Jelen voltak neves tudósok, oktatók, adminisztrátorok, agronómusok, üzleti képviselők és hallgatók. Az ünnepséget két volt mezőgazdasági és erdészeti miniszter, Prof. Hriszto Bozukov és Prof. Dimitar Grekov is megtisztelte jelenlétével.

A teremben jelenlévő kiváló közönséghez Ivanova Borjana docens, PhD, a Plovdivi Mezőgazdasági Egyetem rektora szólított fel.

Ivanova Borjana docens, PhD, a Plovdivi Mezőgazdasági Egyetem rektora, Neli Jordanova – az ARIB (Növényvédelmi Ipari Szövetség – Bulgária) főigazgatója és Kartalska Jordanka docens, PhD, a Növényvédelem és Agroökológia Kar dékánja, fotó © Plovdivi Mezőgazdasági Egyetem

Ivanova docens kijelentette, hogy a globális mezőgazdaság ma az emberiség sorsát határozza meg. A bizonytalan és változó klímaviszonyok és fitoszociális környezet, a bolygó lakosságának 9 milliárdhoz közeledése és a szántóföldek csökkenése mellett a mezőgazdaság elkerülhetetlen dilemmával szembesül: fenntarthatóan és megbízhatóan kell jó minőségű terméket előállítania ésszerű áron. Ebben a globális küldetésben a növényvédelmi agronómusok kulcsszerepet játszanak a növények egészségi állapotának fenntartásában az élelmiszerlánc összetett mechanizmusán belül.

A bolgár mezőgazdasági tudomány, a bolgár mezőgazdasági oktatás és a bolgár agronómusok, a Növényvédelem és Agroökológia Kar végzettjei aktívan részt vesznek az Öreg Kontinensen zajló harmadik „zöld forradalomban”. Ez a nagyszabású átalakítás radikális változásokat foglal magában a növényvédelem filozófiájában. Új ötletek, technológiai áttörések és stratégiák születnek a magas környezeti és egészségügyi szabványoknak való megfelelés érdekében.

Tomov Rumen prof., PhD, az Erdészeti Egyetem Agronómiai Karának dékánja, Szófia, fotó © Plovdivi Mezőgazdasági Egyetem

Az ünnep alkalmából köszöntötték az esemény néhány hivatalos vendége is, köztük Tomov Rumen prof., PhD, az Erdészeti Egyetem Agronómiai Karának dékánja Szófiából, Petar Nikolov docens a Bolgár Növényvédelmi Egyesülettől, Bozsidar Petkov a Biológiai Növényvédelem és Szerves Trágyázás Egyesülettől, valamint Neli Jordanova, a Növényvédelmi Ipari Szövetség Bulgária igazgatója.

Az azt követő információs formátumban a tudományos konferencián bemutatott tematikus jelentések rövid részleteit közöljük. Szerzőik beleegyeztek, hogy részleteket szolgáltatnak olvasóinknak a növényvédelem új EU-szabályozásával kapcsolatos témákról.

Kartalska Jordanka docens, PhD, a Növényvédelem és Agroökológia Kar dékánja

Téma: „Hasznos mikroorganizmusok alkalmazása a növényvédelemben”

Az EU „Zöld Megállapodása” előírja, hogy 2030-ig a közösségi növényvédelemben a vegyi anyagok felhasználását 50%-kal csökkentik. Az alternatíva? Mikroorganizmusokon – baktériumokon, vírusokon, élesztőkön – alapuló biopesticidek, biokémiai termékek (pl. kálium-karbonát), SMC – szintetikus mikrobaközösségek. Ezzel kapcsolatban egy új EU-rendelet – a 1438/22 – hatályos. Meghatározták a vegyi termékek és a biopesticidek közötti különbséget. Az új rendelet egyik kulcscélja, hogy a biopesticidek gyorsabban jussanak piacra, és a használatukkal járó kockázatok minimálisra csökkenjenek.

Tomov Rumen prof., PhD, az Erdészeti Egyetem Agronómiai Karának dékánja Szófiában.

Téma: Inváziós gerinctelen fajok, amelyek fenyegetik a mezőgazdaságot két EU-rendelet között: az (EU) 1143/2014 rendelet az inváziós idegenhonos fajokról és az (EU) 2031/2016 rendelet a karantén kártevőkről

A mezőgazdaság jelentős tényező a mezőgazdasági és dísznövények, kártevők, hasznos organizmusok és mikrobiológiai bioagenszek mozgatásában. A mozgatás egyértelmű meghatározása: kibocsátás (szabadulás egy kontrollált környezetből), szennyezett áruk szállítása, véletlenül behurcolt organizmusok szállítása. Az autópályák az inváziós kártevők (magvak, kórokozók, kártevők) terjedésének fő forrásai.

Fontos a jövőbeli fenyegetések ismerete és korai felismerése:

Új-zélandi laposférgek. Ragadozó, amely más férgekkel – elsősorban a földigilisztával, amely különösen fontos a mezőgazdaság számára – táplálkozik!

Hogyan terjed? Talajon, hagymákon, palántákon keresztül.

Inváziós hangyák:

Vörös importált tűzhangya – agresszív. Emberre is támad érintésre. Olaszországban – Szicíliában – regisztrálták. Zöldségféléknek és dísznövényeknek okoz kárt. Entomológusok szerint ez a kártevő egyszerre bizonyul majd inváziósnak és karantén-jelentőségűnek.

Trópusi tűzhangya – „észlelték” Hollandiában. Más szóval: várható Bulgáriában!

Fekete importált tűzhangya

Kis tűzhangya – a világ 100 legveszélyesebb inváziós fajának egyike. Dél-Franciaországban figyelték meg.

Ázsiai lódarázs – méheket öl! 2024-ben Csehországban találták. Előrejelzés: fitoszociális ellenőrzésnek nem alávetett árukkal hurkolható be.

Az inváziós fajok, amelyek tevékenysége és kiszámíthatatlansága a globális klímaváltozással növekszik, az úgynevezett polgári tudomány vizsgálatának tárgyát képezik.

Francesca Idrau, az ARIG (Növényvédelmi Ipari Szövetség – Görögország) főigazgatója és Neli Jordanova – az ARIB (Növényvédelmi Ipari Szövetség – Bulgária) főigazgatója

Téma: Egy innovatív digitális eszköz az új EU-s jogszabályok és a modern mezőgazdaság támogatására.

Bevezetésre kerül egy új rendelet a növényvédő szerek (NVS) címkézéséről, amely felváltja az (EU) 547/2011 rendeletet. Az új rendelet tervezete már elkészült, és 2025. február 3-án kerül megvitatásra. Bevezetését 2026. január 1-jére tervezik.

A CropLife Europe (az Európai Növényvédelmi Szövetség) aggodalmát fejezi ki, hogy az analóg címkék nem nyújtanak elegendő áttekinthetőséget, a címkék színskálája nehezen érthető, és a méhveszélyt/biztonságot jelző piktogram is problémás.

2024 április elején az Európai Növényvédelmi Szövetség (CropLife Europe) bejelentette az AgriGuide, egy innovatív digitális eszköz indítását, amelyet a hagyományos és biopesticidekre vonatkozó adatgyűjtés optimalizálására terveztek. A CropLife Europe által támogatott eszköz célja, hogy egyszerűsítse a gazdákkal szemben álló összetett szabályozásokat, csökkentse az adminisztratív terheket és javítsa a mezőgazdasági termelés biztonságát és környezeti fenntarthatóságát.

A pilot platformot először Németországban, Olaszországban és Romániában vezetik be. A cél, hogy az AgriGuide minden EU-s országban megvalósuljon. Ebből a célból a 27 tagállamot klaszterekbe csoportosítják, amelyeket a mezőgazdasági termelés intenzitási szintje, profilja, mentalitása és egyéb tényezők alapján alakítanak ki. Bulgária Görögországgal, Ciprussal, Szlovéniával és Horvátországgal egy csoportban van. Minden ország munkacsoportot alak