A lucfenyő-kéregbogár komoly fenyegetést jelent a fenyőerdőkre.

Egyre több fenyőerdőt érint Bulgáriában a csúcsfenyő-barkó, amely gyors és nagymértékű pusztulást okoz a tűlevelű állományokban. A Mezőgazdasági, Élelmezési és Erdészeti Minisztérium és a Végrehajtó Erdészeti Ügynökség szakértői sürgős intézkedéseket vitattak meg ennek a veszélyes kártevőnek a támadásainak korlátozására. A csúcsfenyő-barkó tömeges előfordulásának egyik fő oka az éghajlatváltozás, amely aszályhoz vezet, és a fákat könnyen sebezhetővé teszi különféle kórokozókkal és kártevőkkel szemben.

A múlt hét végén találkozót tartottak a Mezőgazdasági, Élelmezési és Erdészeti Minisztérium helyettes miniszterének, Atanas Dobrevnek és a Végrehajtó Erdészeti Ügynökség vezetésének kezdeményezésére. Az erdőtudományi szakértők részletesen megvitatták a csúcsfenyő-barkó által okozott károkat, valamint azokat a sürgős intézkedéseket, amelyeket azonnal meg kell tenni.

Az intézkedések között szerepel a szanitárius és kötelező kivágások végrehajtásának megbízási folyamatának felgyorsítása, valamint az összes érintett fél bevonása a kártevő elleni harc folyamatába. Rendkívül fontos, hogy minden erdőtulajdonos, beleértve a magánszemélyeket is, részt vegyen ezzel az erdei kártevővel szembeni küzdelemben. Ebből a célból tájékoztató szemináriumokat tartanak a helyi hatóságok képviselőivel, akik segíteni fognak a magán erdőtulajdonosok azonosításában és tájékoztatásában a csúcsfenyő-barkó inváziójának korlátozásáról.

A probléma főként mesterségesen létrehozott tűlevelű erdőket érinti, és elsődlegesen az okozza, hogy ezeket az erdőket természetes előfordulási területüknél alacsonyabb tengerszint feletti magasságban telepítették. A tudomány csak a szanitárius és kötelező kivágások végrehajtását javasolja megoldásként, valamint a fertőzött és károsodott száradt faanyag eltávolítását.

A károsodott és kiszáradt fák a tüzek kialakulásának potenciális veszélyeztetői is, különösen a nyári hónapokban. Az érintett erdőterületek fokozatos kivágását óvatosan kell végrehajtani, drasztikus környezeti változtatások nélkül és csupasz területek kialakítása nélkül.

A probléma megfékezéséhez az összes érintett fél együttes erőfeszítésére, valamint a nyilvánosság megértésére van szükség.

Csúcsfenyő-barkó (Ips acuminatus Gyll.)

Elterjedt egész Európában, Ázsiában, Észak-Amerikában, valamint hazánkban is. Főként a erdeifenyőt támadja meg – a korona felső részeit, a vastagabb ágakat és a törzset. Az anya- és lárvajáratok megszakítják a vezető szöveteket, és a fa nagyon rövid időn belül elpusztul. A tűlek kezdetben elhervadnak, majd később jellegzetes vörös színt öltenek, ezért az érintett erdőket vörös erdőknek is nevezik. A károsodott faanyag leértékelődik, a veszteségek óriásiak, és az erdőökoszisztémák funkciói sérülnek.

Kedvező körülmények között a csúcsfenyő-barkó évente két nemzedéket produkál: április–május és július–augusztus. Az imágó telel át, és tavasszal kerek kilépőnyílásokat készít, majd megtámadja a szomszédos fákat. A lárvák gyorsan, 20–25 napon belül fejlődnek, és augusztusban a második nemzedék támadja meg a szomszédos fákat.

Az éghajlatváltozás a fő tényező a második nemzedék kialakulásának hátterében Észak-Bulgáriában.