A gyümölcsösben márciusban – idő a virágzás előtti permetezésre

Március első tíz napjának első napjain a hőmérsékletet a klímanormák felett prognosztizálják. Az időszak végére a hőmérsékletek várhatóan a klímanormákhoz közeli értékekre csökkennek.

Március második és harmadik tíz napjában az agrometeorológiai feltételeket dinamikus időjárás fogja meghatározni. A gyümölcsféléknél különböző fenológiai stádiumok figyelhetők meg, a rügyduzzanástól és rügyfakadástól a rózsaszín rügyig és a virágzás kezdetéig a korai virágzású fajoknál – sárgabarack, őszibarack, mandula. Márciusban a prognosztizált minimum hőmérsékletek, akár mínusz 5°C-ig, a kitettség időtartamától függően, kockázatot jelentenek a fejlett rügyképződési és virágzási stádiumban lévő gyümölcsültetvényekre.

Csapadékra az első tíz nap végén, a második tíz nap közepén és a hónap végén számíthatunk, ami növeli a talaj nedvességtartalékát az egy méteres talajrétegben.

Kedvezőbb feltételek a virágzás előtti növényvédő permetezések végrehajtásához a gyümölcsösökben a korai barna rothadás, a lyukas foltosság, az őszibarack levélhajlítás és a alma termésű gyümölcsök varasodása ellen az első tíz nap első felében, a második tíz nap elején és végén fordulnak elő.

Agrotechnikai tevékenységek

Gyümölcscsemetekertékben

A vetés ágyásokba és a tőgyökérzetek ültetése a csemetekertbe befejeződött. Az anyaültetvények ültetését legkésőbb az első tíz nap végéig befejezzük. A két éves anyaültetvényeket csonkra metszik – 3-4 cm-rel a talajfelszín felett.

Az alma termésű gyümölcsfajokkal rendelkező vetőágyásokat, anyaültetvényeket és másodéves csemetekertet 10-12 kg/ha ammónium-nitráttal vagy egy másik nitrogénműtrágyával, az ammónium-nitrát 10-12 kg/ha mennyiségének megfelelő adagban trágyázzák.

A vetőágyásokat a talajkérgesség megtörése, a gyomok elpusztítása és a nitrogénműtrágya beépítése érdekében megművelik.

Szükség esetén a tőgyökérzet anyag ritkítása történik. Az alma termésű gyümölcsfajok növényeit 6-8 cm, a csonthéjas gyümölcsfajokét pedig kb. 4 cm távolságra hagyják egymástól.

A csemetekertben nem oltott tőgyökérzeteket szemzettel újraoltják. A gyakorlatban az újraoltást leggyakrabban hasított oltással, oldalsó oltással vagy nyelves kötéssel (kopulációval) végzik.

Gyümölcsösökben

A rügyfakadásig elvégezhető a termelési és megfiatalító metszés alma és csonthéjas gyümölcsfajoknál, valamint a korona kialakítása fiatal ültetvényekben.

Új gyümölcsösöket ültetnek, és ezzel egyidejűleg elvégzik az első metszést. Folytatódik a kihalt fák pótlása fiatal ültetvényekben.

Elvégzik az első nitrogénműtrágyás tápanyagpótlást. Fiatal ültetvényekben csak a fasorokat trágyázzák, régi ültetvényekben pedig a teljes sorközi területet. A műtrágyát a felszínre szórják, és sekély talajműveléssel építik be. A szükséges műtrágyaadagokat az előző évben elvégzett levélelemzés eredményei alapján határozzák meg. Ha elemzés nem áll rendelkezésre, 15-20 kg/ha ammónium-nitráttal vagy ugyanannyi más nitrogénműtrágyával történik a trágyázás.

Méhcsaládokat biztosítanak a virágok beporzásához. 10 hektárra 3-4 elég erős méhcsaládot biztosítanak. Legcélszerűbb a sorok mindkét oldalán elhelyezni őket. A méhek napos és szélcsendes, 20-22 ^oC hőmérsékletű napokon érik el maximális beporzó képességüket, amikor akár 3 km-re is elmozdulhatnak a kaptártól.

Intézkedéseket hoznak a növények késői fagyok elleni védelmére. A védekezési módszerek a fűtés, füstölés és levegőmozgatás, permetező öntözés vagy elárasztás, valamint vegyi készítmények alkalmazásából állnak. A levegő fűtését nagy energiatartalmú éghető anyagok – tüzelőolaj, dízel, földgáz, régi gumiabroncsok – elégetésével érik el. Ezeket egy órával azelőtt gyújtják meg, hogy a hőmérséklet a növényekre kritikus pontra csökkenne, és a tüzet a napkelte után egy óráig tartják fenn.

A füstöléshez speciális füstbombákat vagy inaktív anyagokat, például szalmát, fűrészport, ágakat, tőzeget használnak. Ezeket kis halmokban helyezik el a sorokban, 30-60 méterenként egymástól és 5-6 méterenként a soron belül. Körülbelül 100 kg éghető anyagra van szükség 1 hektárra, 10 halomban elosztva.

A permetező öntözésnél a víz fagyáskor leadott hő tulajdonságát használják ki, és az ültetvények öntözése révén növelik a talaj hővezető képességét és sugárzását, ami 2-3 ^oC-os levegőhőmérséklet-emelkedést eredményez.

A rügyek sejtvízének kristályosodásának megakadályozására és a fagypont alatti hőmérsékletek elleni védekezésre polimerek és kopolimerek alapú készítményeket lehet alkalmazni, mint például a Scudo Therm (1-2 l/100 l víz) vagy más termékek.

A fagyrepedéseket kis szögekkel való szögezéssel kezelik. A hosszanti fagyrepedéseket fa sebtapasszal vonják be. 

Szükség esetén öntözést végeznek a virágzás előtt vagy alatt. Általában száraz telemet követően, elégtelen csapadékú tavasszal szükséges.

Régi fákat és alacsony értékű fajták fáit újraoltják.

A fővázgát általában közvetlenül a másodrendű fővázgák felett rövidítik, a vezérmagot pedig kissé a fővázgák szintje felett. Vastagabb fővázgákat használnak az újraoltáshoz, és azok helyzetétől függően rövidítik – az alsókat hosszabbra hagyják, a magasabban lévőket rövidebbre. Nagyon jó eredményeket érnek el, ha hasított oltást alkalmaznak.

Eper ültetvényekben

Új helyek betöltése eperrel

Az új eper- és termő ültetvények üres helyeit betöltik.

A trágyázást 10-12 kg/ha ammónium-nitráttal vagy ugyanannyi más nitrogénműtrágyával végzik, majd kapálást követnek. Száraz körülmények között öntözést végeznek.

Fűtött üvegházakban, amikor a gyümölcsök érésnek indulnak, a talajhőmérsékletet 15-18 ^oC-ra, a levegő hőmérsékletét pedig 20-25 ^oC-ra emelik. Az üvegházakat a nap meleg óráiban szellőztetik. A jó beporzás biztosítása érdekében az üvegházakba 2-3 méhcsaládot vonnak be 10 hektárra.

Málna ültetvényekben

Folytatódik az ültetvények üres helyeinek betöltése.

Ha nem vágták le a termés után, a tavalyi termő vesszőket levágják és elégetik

Kétéves ültetvényekben az összes gyenge gyökértővet a talajszinten vágják le, a legerősebb 2-3-at meghagyva a bokrok kialakításához.

Idősebb ültetvényekben rövidítő metszést végeznek. A pótló vesszőket is ritkítják.

Az ültetvényeket 10-12 kg/ha ammónium-nitráttal vagy ugyanannyi más nitrogénműtrágyával tápanyaggal látják el és megkapálják.

Ha az őszi trágyázás istállótrágyával és foszfor- és káliumtrágyákkal nem történt meg, most végzik el. 50-60 kg közönséges szuperfoszfátot vagy 25-30 kg kettős szuperfoszfátot, 15-20 kg kálium-szulfátot – vagy ugyanannyi más foszfor- és káliumműtrágyát és 2-3 tonna jól erjedt istállótrágyát alkalmaznak hektáronként. A műtrágyákat beszántják, ami mélyebb talajművelést igényel.

Száraz körülmények között öntözést alk