A gyümölcsösben február végén és március elején

A gyümölcstermő növények betegségektől és kártevőktől való védelmi intézkedéseinek már február második felében el kell kezdődniük. Akkoriban egyes gyümölcsfajok a kedvezőtlen hőmérsékleti viszonyok miatt kényszerű nyugalmi fázisban (fenofázisban) vannak. A melegedési időszakok aktiválhatják mind a gyümölcsfajok, mind pedig azok „ellenségeinek” életfolyamatait.

Február melegebb napjain, ha az őszi munkálatok során ez elmaradt, szántást kell végezni a lehullott levelek talajba történő beforgatására. E talajművelési művelettel a cseresznyelégy bábjainak egy része, a csonthéjasok fűrészlépkéjének álhernyói, a meggylégy, a fekete szilva-fűrészlégy, valamint a meggy-cseresznye ormányos, az almavirágormányos és a körtevirágormányos telelő alakjai is megsemmisülnek.

A lehullott levelek beforgatása hozzájárul az alma- és körtevarasodás, a cseresznye és meggy cilindrosporiosisza, a szilva vörös levélfoltossága és más betegségek fertőzési forrásának csökkentéséhez. Ezzel egyidejűleg csökken a lehullott levelekben telelő levélaknázó molyfajok telelő állománya is. A levelek beforgatásakor ügyelni kell arra, hogy ne sérüljön a gyökérzet, mert az baktériumos rákosodáshoz vagy gyökérrothadás kórokozóinak fertőzéséhez vezethet. A szántás mélységét a gyümölcsös korának és a gyökér alany típusának megfelelően kell meghatározni.

Ebben az időszakban végezzük a gyümölcsfajok metszését a koronázás és terméshozatal érdekében, és egyidejűleg szükséges a szanitárius metszés is a fertőzött hajtások eltávolítására, amelyeket az alma lisztharmat, a körte varasodás, a gyümölcsfák feketerothadása, a citosporosis, a gyümölcsfák ólom-/ezüstlevelűsége, a csonthéjasok lyukasfoltosságát károsítja. El kell távolítani a rothadást okozó fertőzött hajtásokat is a almatermésűek tűzeségére és a csonthéjasok baktériumos rákára (Pseudomonas syringae), ha azokat nem távolították el a tenyészidőszak alatt, amely e betegségek elleni védekezés legalkalmasabb ideje. Az eltávolítandó ágakat károsítják a csőrös bogarak, a fafúró rovarok, a szilvamoly, az almaüvegmolylepke és az almavessző-fúró is. A szanitárius metszés után a sebeket fehér latex festékkel kell bekenni, amelyhez Champion vagy Funguran készítményt adunk.

A szanitárius metszés után az összes kivágott ágat és hajtást el kell távolítani a gyümölcsösből és elégetni, hogy azok ne szolgáljanak fertőzési forrásként.

Az alma varasodásának megelőzésére irányuló egyik agrotechnikai intézkedés a téli időszak végén történő nedvesítő öntözés, amelynek során a varasodás telelő spóráinak a kilökődése felgyorsítható és rövidebb idő alatt befejezhető. Ezt az öntözést a rügyfakadás előtt kell elvégezni.

Február és március első felének melegebb napjai alkalmasak a következő kártevők telelő állományának csökkentésére: a vörös gyümölcsatka, a barna atka, a zöld alma-levéltetű, a vörös gubacs-levéltetű, az alma-útszéli-levéltetű, a körte-levéltetű, a Reaumur-körte-levéltetű, a fekete cseresznye-levéltetű, a lisztes barack-levéltetű, az üvegházi barack-levéltetű, a fodros levéltetű, a nagy barack-levéltetű, a kis és nagy szilva-levéltetű, a kis téli araszoló, a nagy téli araszoló, a rózsalevél-sarlósmoly, a galagonya-sarlósmoly, a barna-foltos sarlósmoly petéi; a San José-pajzstetű, a sárga osztriga-pajzstetű, a hamis San José-pajzstetű, a vesszőpajzstetű lárvái.

E kártevők ellen alma, körte, cseresznye, meggy, sárgabarack, barack és szilva esetében Ovitex 2000 ml/ha dózisban történő permetezést kell végezni.

A barack levélhajlító varasodása, a körte és barack varasodása, a csonthéjasok lyukasfoltossága és barna rothadása, a Pseudomonas syringae által okozott cseresznye, meggy és sárgabarack baktériumos rákja (hervadás), valamint a szilva zsebes varasodása elleni egyidejű védekezéshez használjon olyan kontakt rovar- és atkaölő szer, amely légzáró olajfilmet képez (Laincol, Baylproyl-A, Ovopron TOP EC) és egyik réztartalmú gombaölő szer közül válasszon – bordói lemosó 1%, Bordeaux mix 20 WP – 375–500 g/ha, Funguran OH 50 WP – 150–250 g/ha, Champion WP – 0,3%, Kocide 2000 WG – 150–680 g/ha.

Körtében figyelemmel kell kísérni a körte levéltetű fejlődését, pontosabban annak telelő menedékhelyekről való távozását és a telelt kifejlett egyedek elterjedését a duzzadó rügyekre, ahol nedveket kezdenek szívni. Magas kártevő-sűrűség esetén – 1 kifejlett egyed 10 zsák alakú hajtáson – szükséges a peték lerakása előtt permetezni a kifejlett egyedek ellen. Nagyon gyakran a kártevő elleni kezelés egybeesik a téli permetezéssel, és ekkor az Ovitex-hez az egyik rovarölő szer kerül hozzáadásra: Decis 100 EC – 7,5–12,5 ml/ha, Deca EC – 75 ml/ha, Sumicidin 5 EC – 0,03%. Cseresznye és meggy esetében ebben az időszakban a meggy-/cseresznye ormányos sűrűségét rázással határozzuk meg, és ha 3–5 kifejlett egyedet találnak fánként, Meteor (15,7 g/l) SC – 70–90 ml/100 l víz készítménnyel kell permetezni.

A téli permetezést csak igazolt szükségesség, azaz a kártevők telelő alakjainak sűrűségének a gazdasági károküszöb meghaladása esetén szabad csak elvégezni.

Az egyes kártevők esetében ezek a küszöbértékek a következők: vörös gyümölcsatka – 60–80 telelő pete 10 cm-es hajtáson; levéltetű – 15–20 telelő pete 1 m-es egy- hároméves hajtáson; téli araszolók – 2–5 pete 2 m-es egy- hároméves hajtáson; almamoly – 0,5–1 pajzs 1 m-es hároméves hajtáson; sarlósmolyok – 3–5 petecsomó fánként; San José-pajzstetű – jelenlét; egyéb pajzstetvek – 20–30 egyed 1 m-es hajtáson; körte levéltetű – 1 kifejlett egyed vagy 8–10 pete 10 zsák alakú hajtáson; fekete cseresznye-levéltetű – 5–10 pete 10 cm-es hajtáson. Ez megköveteli a termesztőktől, hogy növényvédelmi szakemberek tanácsát kérjék, ami segíthet elkerülni a szükségtelen kiadásokat és csökkenteni a felhasznált növényvédő szerek környezetre gyakorolt káros hatását.

A téli permetezéshez szükséges permetlé mennyiségét a fák életkora és a korona alakja alapján határozzák meg. Általában hektáronként 80 és 150 liter permetlét használnak fel.

A kártevők telelő alakjainak sikeres ellenőrzésének fontos feltétele a korona minden részének jó beázása.