Korai tavaszi agrotechnikai és növényvédelmi eljárások palántatermesztésben

A periódus fő kártevői:

Palántadőlés

Levéltetvek

Gyökércső-fonálférgek

Lótücsök

Palántadőlés

Valódi palántadőlés

Kórokozók: Phythium, Phytophtora, Rizoctonia stb.

Tünetek:

Magasabb hőmérsékleten és páratartalomban nevelt sűrűbb, gyengédebb palántáknál a szárrothadást közvetlenül a talajfelszín felett vagy kissé alatta figyelhetjük meg;

A kórokozók társas megjelenésben fordulnak elő. Különösen erősen szaporodnak nedves, szerves anyagban gazdag talajban, kb. 25 fokos hőmérsékleten és elégtelen fényviszonyok között.

 Hamis palántadőlés

Ok: Nem fertőző eredetű rendellenesség

Tünetek:

A gyökérnyak területén és kissé felette a szál fonálvékonyra válik és a növény kidől;

Az érintett szövetek szárazak;

Szaprofita organizmusok behatolhatnak a károsodott területen;

Magas hőmérséklet, szárazság és a talajfelszín túlmelegedése esetén fordul elő;

Kezdetben egyes növények „kihullanak”. Majd a betegség a szomszédos növényekre terjed át, beteg növények foltjait képezve. Később ezek kiszáradnak és üres foltok maradnak a palántáztatóágyban;

A palántadőlés idősebb palántanövényeket is megtámadhat. Ezekben a szár tövénél a kéreg pusztul anélkül, hogy az edénynyalábokat érintené. Az ilyen palánták nem hervadnak el azonnal, hanem növekedésük leáll és némi idő elteltével hervadni kezdenek és kiszáradnak;

A sűrű, elhúzódott és gyengédebb palántákat súlyosabban érinti a palántadőlés;

A paprikánál ennek a betegségnek a károsodása nagyobb magas levegő páratartalom és emelkedő hőmérséklet mellett;

A nitrogénnel egyoldalúan ellátott növények, különösen elégtelen fényviszonyok között nevelve, szintén fokozott érzékenységgel rendelkeznek a betegségre.

Védekezés:

Magvetés optimális sűrűségben;

Magcsávázás a Flowsan FS készítménnyel - 180 ml/100 kg mag ellen a talajban tartózkodó kórokozókkal szemben paradicsomnál;

Palántanevelés fertőtlenített trágyás-talajkeverékben;

Talajfertőtlenítésre (növények hiányában) acél-üvegházakban a Nemasol 510 készítmény használható - 8-10 l/ha gyökércső-fonálférgek, talajban tartózkodó kórokozók és gyommagvak ellen, a magasabb dózist ott alkalmazva, ahol a talajkórokozók dominálnak. Alkalmazása hengereléssel készüléken, valamint csepegtető öntözőrendszereken keresztül történik, melyet hengerelés vagy polietilennel való befedés követ;

A kelés után optimális hőmérsékletet (18-20°C) és kb. 70%-os talajnedvességet kell tartani a termesztőberendezésekben;

Az öntözés kis mennyiségű vízzel történjen, hogy elkerüljük a rövid távú vízzel való elárasztást, majd a hosszabb szárazságot;

A talaj és a levegő hőmérséklete közötti különbség ne haladja meg a 6-8 °C-ot;

A termesztőberendezések rendszeres szellőztetése és szükség esetén árnyékolása;

A palánták megelőző kezelései végezhetők hetente a sziklevél stádiumban zöldségféléknél rézgombászatos szerekkel. Palántadőlés fellépése esetén a beteg növényeket eltávolítják, a foltokat 3%-os réz-szulfát vagy ammónium-nitrát oldattal kezelik (kiégetik), csökkentik az öntözést, és az egészséges növényeket engedélyezett szisztémás gombaölő szerekkel kezelik.

Levéltetvek – Aphididae család

Tünetek:

Táplálkozásuk következtében klorotikus foltokat és levél deformációt, növények elsorvadását és hervadását okozzák;

A levéltetvek által kiválasztott „mézharmattal” való levélfelszín szennyeződése;

A levéltetvek veszélyes vírusbetegségek vektorai is.

Védekezés:

Még egyetlen példány felfedezése esetén is a palántákkal rendelkező palántáztatóágyakban azonnali kezelést kell végezni az egyik bejegyzett növényvédő szerrel;

Az utolsó kezelést közvetlenül a palánták szabadföldi ültetése előtt kell elvégezni;

A palántáztatóágyak körüli és azokban található gyomnövényzet elpusztítása, amely kedvező túlélési környezetet és vírusfertőzés forrását biztosítja;

Permetezés bejegyzett levéltetvészerekkel.

Gyökércső-fonálférgek – Meloidogyne spp.

Tünetek:

Dudorok és deformációk képződése a növények gyökerein, melyeket gálnak neveznek;

Megzavart nedv áramlás a növényekben, csökkent víz- és tápanyag felvétel a talajból;

Súlyos fertőzés esetén a növekedés lemarad, a levelek elsárgulása és hervadása kezdődik;

A tünetek föld feletti részeken való megnyilvánulása függ a fonálférgek talajbeli sűrűségétől és az agroklimatikus viszonyoktól (hőmérséklet, nedvesség, talajtípus stb.).

Védekezés:

Palántanevelésre és zöldségtermesztésre szánt területek talajvizsgálata;

Rezisztens fajták használata;

Palántatermesztésre szánt talaj fertőtlenítése bejegyzett fonálférgező szerekkel a gyökércső-fonálférgek ellen üvegházi zöldségeknél.

Lótücsök – Grillotalpa grillotalpa

Tünetek:

A kártevő megtámadja az összes melegágyban, üvegházban és szabadföldön termesztett zöldségfélét. A telelő egyedek tavasszal, az időjárás felmelegedésével aktivizálódnak, a palántanevelésre szolgáló termesztőberendezésekben már februárban is megtalálhatók.

Védekezés:

Megfelelő talajművelés a lótücsök járatainak és féskeinek elpusztítására, valamint annak különböző fejlődési stádiumainak megsemmisítésére;

Kis területek használata vízcsapdákkal, amelyeket a tartály felső széléig ástak a talajba, vagy istállótrágya halmok szétszórása, ahol a