Az Aegilops triuncialis L. jelentősége új Triticum spp. búzatörzsvonalak nemesítésében.

Összefoglalás

Bulgária az egyik olyan Balkán-félszigeti ország, ahol a nemes tönk (Aegilops) nemzetség fajainak nagy a változatossága. Ezek a fajok génforrások a biotikus és abiotikus környezeti stressztényezők elleni rezisztenciához, amelyek a durum- és a közönséges búza genomjába történő hibridizáció révén bevezetve javíthatják azok ellenállóképességét. E fajok iránti érdeklődést az is indokolja, hogy felhasználhatók a tenyésztésben a durum- és a közönséges búza genetikai bázisának bővítésére. A búza vadon élő rokona, a hármas tönk (Aegilops triuncialis L.) egy egynyári lágyszárú növény, amelyet tüskés kecskepázsitnak is neveznek. Ez egy tetraploid faj (2n = 4x = 28) UUCC genomösszetétellel. A faj széles körben elterjedt Bulgáriában, ahol növényi formáiban kifejezett genetikai változatosságot is mutat. Ez alapot ad a hazában előforduló Aegilops triuncialis L. genetikai potenciáljának és búzatartamú tenyésztési tulajdonságainak mélyreható tanulmányozásához.

Elterjedési országok: Afganisztán, Albánia, Algéria, Bulgária, Görögország, Irán, Irak, Spanyolország, Olaszország, Kazahsztán, Ciprus, Kirgizisztán, Krím, Kuvait, Libanon-Szíria, Líbia, Marokkó, Pakisztán, Palesztina, Portugália, Olaszország (Szardínia, Szicília), Tádzsikisztán, Tunézia, Törökország, Türkmenisztán, Üzbegisztán, a volt Jugoszlávia országai (Szlovénia, Észak-Macedónia, Horvátország, Szerbia, Montenegró, Koszovó és Bosznia).

A faj betelepítésre került: Németország, Kalifornia, Maryland, New York, Pennsylvania.

Botanikai leírás és morfológia

Téli egynyári, csomókban növő lágyszárú növény, több termő hajtást fejleszt. A szár töve félig elheverő, később felállóvá válik. A szárhossz általában 15–45 cm. A levelek lineáris-lándzsásak, kopaszak vagy szőrösek, 2–3 mm szélesek és 5–10 cm hosszúak. A legalacsonyabb és a legfelső levelek rövidebbek, mint a szár többi levele. A levélhüvely és a levéllemez között rövid, hártyás nyelvecske és szőrös fülkécske található. A virágzat összetett füzér, kissé kúpos a csúcs felé, 3–6 cm hosszú (a toklászok nélkül) és 3–5 mm vastag, amely 3–6 termő füzérkéből áll, laza váltakozó elrendezésben a füzér fő tengelye mentén. A füzérkék ülők, 7–10 mm hosszúak és kb. 3–4 mm szélesek. A csúcsfüzérke redukált, rövidebb és vékonyabb, kb. 7 mm hosszú és kb. 3 mm széles. Egy füzérkében 3–5 virág található, amelyek közül az alsó 3–4 általában termő, de akár öt termő virág is lehet, ami füzérkérenként 5 magot eredményez. Az oldalsó füzérkék toklásza tojásdad-nyúlt, 7–10 mm hosszú, zöldtől lilászöldig a kalásztörés és virágzás idején, barázdált felületű és egyenlőtlenül széles erekkel (7–9), amelyek a felületbe süllyedtek, többé-kevésbé párhuzamosak, 2–3 toklásszal, amelyek közül az egyik 10–60 mm hosszú. A termő virágok leple 7–10 mm hosszú, nyúlt, ötérű, csónak alakú és hosszában összehajtott a felső részben. A külső lepel hosszabb, mint a toklász. A külső lepeleken a toklászok csak az oldalsó füzérkéknél fordulnak elő, és három darab van belőlük, 5–6 mm hosszúak. A belső pelyva kétérű, sűrűn álló bárkákkal. A belső lepel keskenyen tojásdad-elliptikus, 1 db 5–6 mm hosszú toklásszal. A bibeszál a külső és belső lepelek közé simul. Általában a füzér legfelső füzérkéje rosszul fejlett, toklászai egyenlőek vagy hosszabbak a füzérnél. Terméséréskor a füzér általában a tövénél elszakad és egészben lehull, néha csak a kezdetleges 1–2 steril füzérke marad a szárhoz tapadva. Amikor a füzér külön füzérkékre esik szét, a füzérke a szomszédos tengelyszegmenssel együtt válik le.

A termés hát-hasi lapított kaszat, barázdával a teljes hasi oldalon, szőrös a csúcsán. A mag színe vörös. Magokkal szaporodik.

Phenológia: Virágzás (április–augusztus), termésérés (május–augusztus)

Élőhelyek: Műveletlen és erősen zavart területek – ugarok, út mentek, száraz, homokos, füves lejtők, legelők. Egész Bulgáriában elterjedt, 500–1200 m tengerszint feletti magasságon.

Ökológia: Legkevésbé érintett vagy veszélyeztetett faj.

Taxonómia: Royal Botanic Gardens, Kew

Szinonimák: Aegilopodes triuncialis (L.) Á.Löve, Aegilops elongata Lam., Aegilops triuncialis subsp. eutriuncialis Eig, Aegilops triuncialis subsp. typica Zhuk., Aegilops triuncialis var. typica Eig, Triticum triunciale (L.) Raspail, Aegilopodes triuncialis subsp. persica (Boiss. ex Hohen.) Á.Löve, Aegilops aristata Req. ex Bertol., Aegilops buschirica Roshev., Aegilops echinata C. Presl, Aegilops persica Boiss. ex Hohen., Aegilops squarrosa L., Aegilops squarrosa subsp. eusquarrosa Eig, Aegilops squarrosa subsp. typica Zhuk., Aegilops squarrosa var. typica Eig, Aegilops triaristata Req. ex Bertol., Aegilops triuncialis var. albescens Popova, Aegilops triuncialis var. assyriaca Eig, Aegilops triuncialis subsp. bozdagensis Cabi & Dogan, Aegilops triuncialis var. breviaristata Hack., Aegilops triuncialis f. brunnea (Popova) K. Hammer, Aegilops triuncialis var. brunnea Popova, Aegilops triuncialis subsp. caput-medusae Zhuk., Aegilops triuncialis var. constantinopolitana Eig, Aegilops triuncialis subsp. fascicularis Zhuk., Aegilops triuncialis var. ferruginea Popova, Aegilops triuncialis f. ferruginea (Popova) K. Hammer, Aegilops triuncialis var. flavescens Popova, Aegilops triuncialis f. flavescens (Popova) K. Hammer, Aegilops triuncialis var. glabrispica Eig, Aegilops triuncialis subvar. glauca Miczyn, Aegilops triuncialis subvar. hirsuta (H. Lindb.) Jahand. & Maire, Aegilops triuncialis f. hirsuta H. Lindb., Aegilops triuncialis var. hirta Zhuk., Aegilops triuncialis subvar. hispida Miczyn., Aegilops triuncialis var. leptostachys Bornm., Aegilops triuncialis var. muricata Zhuk., Aegilops triuncialis var. nigriaristata Flaksb., Aegilops triuncialis var. nigroalbescens Popova., Aegilops triuncialis f. nigroalbescens (Popova) K.Hammer., Aegilops triuncialis var. nigroaristata Flaksb., Aegilops triuncialis var. nigroferruginea Popova., Aegilops triuncialis f. nigroferruginea (Popova) K.Hammer., Aegilops triuncialis var. nigroflavescens Popova., Aegilops triuncialis f. nigroflavescens (Popova) K.Hammer., Aegilops triuncialis var. nigrorubiginosa Popova., Aegilops triuncialis f. nigrorubiginosa (Popova) K.Hammer., Aegilops triuncialis subsp. orientalis Eig., Aegilops triuncialis subsp. persica (Boiss. ex Hohen.) Zhuk., Aegilops triuncialis var. persica (Boiss. ex Hohen.) Eig., Aegilops triuncialis var. pubispica Eig., Aegilops triuncialis var. rubiginosa Popova., Aegilops triuncialis f. rubiginosa (Popova) K.Hammer., Aegilops triuncialis subvar. subglabra (H.Lindb.) Jahand. & Maire., Aegilops triuncialis f. subglabra H. Lindb., Triticum persicum (Boiss. ex Hohen.) Aitch. & Hemsl., Triticum squarrosum (L.) Raspail.

A faj jelentősége:

Aegilops triuncialis L., más néven tüsk