Január – egy dinamikus időszak, amely váltakozó időközökkel jellemezhető a megszokottnál magasabb, a megszokott közeli és a megszokottnál alacsonyabb hőmérsékletekkel.

Januárban az agrometeorológiai feltételeket dinamikus időjárás fogja meghatározni, a normál feletti, normálhoz közeli és a normál alatti hőmérsékleti időszakok váltakozásával.

Az év legridegebb hónapjában az őszi vetésű növények sikeres telelése a fenológiai stádiumuktól, a minimumhőmérsékletek értékétől és nagy mértékben a tartós hótakaró jelenlététől fog függeni.

A hónap legtöbb napján az előrejelzett átlagos napi hőmérsékletek olyan tartományokon belül lesznek, amelyek a téli gabonanövényeket mély nyugalmi állapotban tartják. Kivételek lehetségesek a viszonylag melegebb időszakokban a Fekete-tenger partvidékén és a Sztruma folyó völgyében, ahol az őszi vetésű növények egy része mély nyugalmi állapotból átmeneti nyugalmi állapotba lép, de a téli gabonafélék vegetatív folyamatainak újraindulásának valószínűsége alacsony.

A búzanövények különböző fenológiai fázisokban telelnek át. A túlnyomó részük a harmadik levél fázisában van. A megfelelő telelési fázisban, a szárbokrosodás fázisában, Északkelet-Bulgária egyes területein (Sumen, Targoviste, Szilisztra, Provadija) találhatók a növények. A nyugati régiókban (agrometeorológiai állomások: Bazovec, Kneja, Lozen, Kjusztendil, Szandanszki) a hosszú őszi szárazság és a késői vetés következtében a téli gabonanövények egy része fejlődésük kezdeti stádiumában van – a kelés fázisában. Ezek a növények nincsenek megfelelően edzettek, és a hónap során a leginkább érzékenyek lesznek az alacsony negatív hőmérsékletekre. 

Januárban az előrejelzett minimumhőmérsékletek, helyenként mínusz 20°C – 15°C-ig, hótakaró nélküli feltételek mellett és hosszabb ideig tartó fennállás esetén, kritikusak lesznek a nem szárbokrosodott növények számára.

A szőlőtőke a legfogékonyabb a kéregszétesésre a rügyduzzanat után

A mínusz 16-17°C alatti értékek veszélyesek a kevésbé fagytűrő asztali szőlőfajták rügyeire. Szőlőültetvényekben a nyugalmi időszakban célszerű monitoringot végezni a kéregszétesés (excoriose) betegség jelenlétére. A betegség tünetei az érett hajtásokon figyelhetők meg – az első és második csomóköz tövénél a kéreg kifehéredik és csíkokban hámlik. A betegség korlátozása érdekében a kórokozó által megtámadott hajtásokat időben ki kell metszeni és el kell pusztítani, valamint a szerszámokat fertőtleníteni kell.

A hónap során a várható csapadék, a klímanorma körül és felette, növelni fogja a nedvességtartalékokat még a kétszéteres talajrétegben is. A decemberi csapadék, amely az ország sok részén meghaladta a havi normát, élesen megnövelte a talaj nedvességtartalékait. A tél kezdetén a vetésterületek nagy részén az őszi növények alatti 100 cm-es talajréteg nedvességtartalékának szintje a teljes víztartó képesség 85-90%-a felett van.

Januárban a gyümölcsösökben a metszés végrehajtásához kedvezőbb feltételek a hónap elején, a második évtized végén és a harmadik évtized első felében állnak majd elő.