Absztrakt
A körte (Pyrus communis L.) fenológiai fejlődése meghatározó tényező a gyümölcsösökben végzett agrotechnikai és növényvédelmi intézkedések tervezése és végrehajtása szempontjából. Az egyes fenológiai szakaszok sorrendjének, időtartamának és időzítésének ismerete előfeltételeket teremt a betegségek és kártevők támadási kockázatának pontosabb előrejelzéséhez, a növényvédelmi intézkedések időzítésének optimalizálásához és az integrált növényvédelem hatékonyságának javításához. Az elmúlt évtizedekben az éghajlatváltozás jelentős hatást gyakorolt a fő fenológiai események időzítésére, beleértve a rügyfakadást, a virágzást és a gyümölcsérést. Ezek a változások szükségessé teszik a fitoszantári kockázat megfigyelésére, előrejelzésére és kezelésére szolgáló pontosabb módszerek alkalmazását. A jelen cikk áttekinti a körte fő fenológiai szakaszait a BBCH-skála szerint, és elemzi azok hatását a gazdaságilag jelentős betegségek és kártevők megfigyelésére és kezelésére.
Kulcsszavak: Pyrus communis, fenológia, BBCH, éghajlatváltozás, integrált növényvédelem, körtelevélbolha
A modern gyümölcstermesztést a termények fenológiai fejlődésére és a károsító szervezetek dinamikájára vonatkozó információkra alapozott gazdálkodási rendszerek egyre szélesebb körű alkalmazása jellemzi. Ebben az összefüggésben a fenológiai megfigyelések fontos helyet foglalnak el a megfigyeléssel, előrejelzéssel és a növényvédelmi intézkedések tervezésével kapcsolatos döntéshozatali folyamatban.
A fenológia olyan tudományág, amely a növények életciklusában rendszeresen ismétlődő eseményeket és azok környezeti tényezőktől való függését vizsgálja. A gyümölcstermő növények esetében a fenológiai szakaszok szorosan kapcsolódnak nemcsak a növények növekedéséhez és fejlődéséhez, hanem a fertőzési folyamatok kezdetének időzítéséhez, a kártevők megjelenéséhez és fejlődéséhez, valamint a növényvédelmi intézkedések elvégzésének optimális időzítésének meghatározásához is (Drepper et al., 2020).
A körte esetében a fenológiai szakaszok kulcsfontosságú biológiai viszonyítási pontot jelentenek a fitoszantári kockázat értékelése szempontjából, mivel számos gazdaságilag jelentős kórokozó és kártevő életciklusa és károsító tevékenysége a növényfejlődés meghatározott szakaszaihoz kapcsolódik. Ugyanakkor az éghajlati viszonyok változása a fenológiai szakaszok időzítésének és időtartamának változásához vezet, ami szükségessé teszi a rendszeres megfigyelést és a fenológiai információk integrálását a korszerű előrejelzési és növényvédelmi irányítási rendszerekbe (Reeves et al., 2022; Tominaga et al., 2022).
A fenológiai fejlődés biológiai alapjai
A körte (Pyrus communis L.) évelő, lombhullató gyümölcsfaj, amelynek éves fejlődési ciklusa a nyugalmi állapot, az aktív vegetáció, a reproduktív fejlődés és a téli időszakra való felkészülés szakaszainak egymást követő előrehaladását foglalja magában.
A vegetatív növekedés őszi befejeződése után a körtében az endodormancia időszaka kezdődik, amelyet a rügyekben a növekedési folyamatok belsőleg meghatározott elnyomása jellemez. Ebben az állapotban a fejlődés a kedvező külső tényezők hatására sem folytatódhat mindaddig, amíg a nyugalmi állapotot fenntartó élettani mechanizmusok le nem győződnek.
Az endodormanciából az ekodormanciába való átmenet a hidegigény kielégítése után következik be, amely bizonyos számú hidegóra felhalmozódását igényli. A növekedés belsőleg meghatározott elnyomásának leküzdése után a rügyfejlődést elsősorban a környezet hőmérsékleti viszonyai szabályozzák (Gabay & Flaishman, 2024).
Ennek az átmenetnek a jelentőségét a rügyfakadás időzítésére, a virágzás kezdetére és a későbbi fenológiai szakaszok dinamikájára gyakorolt hatása határozza meg.
A BBCH-skála és a körte fenológiai szakaszai

A gyümölcstermő növények fenológiai megfigyeléseinek egységesítése érdekében a BBCH-skálát alkalmazzák, amely a növények ontogenetikai fejlődésének egymást követő szakaszait leíró általánosan elfogadott rendszert képviseli (Meier, 2001).
1. táblázat. A körte (Pyrus communis L.) fő fenológiai szakaszai a BBCH-skála szerint és azok jelentősége a fitoszantári kockázat megfigyelése és kezelése szempontjából
| BBCH-kód | Fenológiai szakasz | Jelentőség a növényvédelem szempontjából |
| 00 | Téli nyugalmi állapot | A kártevők áttelelő formái sűrűségének értékelése |
| 01 | A rügyduzzadás kezdete | A fenológiai és fitoszantári megfigyelés kezdete |
| 03 | Rügyduzzadás | Az áttelelő kártevők aktiválódása |
| 07 | Zöld csúcs | A fokozott fitoszantári kockázatú időszak kezdete |
| 09 | A zöld levélcsúcsok megjelenése | Intenzív felmérések végzése betegségek és kártevők tekintetében |
| 51 | A virágrügyek duzzadása | A korai kártevőpopulációk megfigyelése |
| 55 | Látható virágrügyek | Kritikus időszak a fitoszantári megfigyelés szempontjából |
| 60 | A virágzás kezdete | Fokozott fertőzési kockázat az Erwinia amylovora által |
| 65 | Teljes virágzás | Maximális kockázat a virágfertőzések tekintetében |
| 69 | A virágzás vége | A fitoszantári állapot értékelése virágzás után |
| 71 | Gyümölcskötődés | A virágzás utáni megfigyelés kezdete |
| 75 | Intenzív gyümölcsnövekedés | A kártevősűrűség megfigyelése és szabályozása |
| 81 | Az érés kezdete | A betegségek és kártevők által okozott károk értékelése |
| 91 | A lombhullás kezdete | A gyümölcsös fitoszantári állapotának elemzése |
| 97 | A lombhullás vége | Felkészülés a téli fitoszantári megfigyelésre |
A téli nyugalmi állapotból az aktív vegetációba való átmenet a körte fejlődésének egyik kulcsfontosságú fenológiai időszaka. Az Európa különböző részein végzett vizsgálatok eredményei a tavaszi fenológiai események korábbi bekövetkezése felé mutató kifejezett tendenciát mutatnak a megfigyelt éghajlatmelegedésre reagálva (Reeves et al., 2022; Drepper et al., 2020). A rügyfakadás korábbi naptári időpontokra való eltolódása meghosszabbítja a vegetációs időszakot, ugyanakkor növeli a késő tavaszi fagyok okozta károk kockázatát. Ugyanez az időszak kapcsolódik számos gazdaságilag jelentős kártevő áttelelő formáinak aktiválódásához is, amelyek közül a körtelevélbolha (Cacopsylla pyri L.) különös jelentőséggel bír.
Rügyfakadás és virágzás
A virágzás szakasza a körte reproduktív fejlődésének meghatározó szakaszai közé tartozik, mivel a termésképződés közvetlenül a beporzás, a megtermékenyítés és a kezdeti gyümölcsfejlődés folyamatainak sikeres előrehaladásától függ. Ezeket a folyamatokat a hőmérsékleti viszonyok, a csapadékviszonyok, a beporzók aktivitása és a növények élettani állapota közötti összetett kölcsönhatás befolyásolja.
A különböző európai régiókban végzett vizsgálatok adatai a virágzás korábbi naptári időpontokra való eltolódását mutatják a megfigyelt éghajlatmelegedés következtében (Reeves et al., 2022).
Azt is megállapították, hogy a téli hőmérsékleti viszonyok változása megzavarhatja a körte fenológiai és reproduktív folyamatainak normális előrehaladását, eltéréseket okozva a virágfejlődésben és a virágzásban (Tominaga et al., 2022).
A terméskezdemények és gyümölcsök fejlődése
Az éghajlatváltozás hatása a körte fenológiájára

Az éghajlatváltozás a gyümölcstermő növények fenológiai fejlődésének dinamikáját meghatározó jelentős tényező. A körte esetében a hőmérséklet emelkedése a fő fenológiai események korábbi naptári időpontokra való eltolódásával jár, beleértve a rügyfakadást és a virágzást, valamint a vegetációs időszak meghosszabbodásával és a gyümölcsérés időzítésének változásával. Emellett a késő tavaszi fagyok okozta károk valószínűsége növekszik a vegetáció korábbi kezdete miatt.
A körte változó éghajlati viszonyokhoz való alkalmazkodása szempontjából különös jelentőséggel bír a hidegigény kielégítése. A téli időszakban felhalmozódott hidegórák számának csökkenése a nyugalmi állapot hiányos leküzdéséhez, egyenetlen rügyfejlődéshez és a fenológiai és reproduktív folyamatok későbbi előrehaladásának zavaraihoz vezethet (Gabay & Flaishman, 2024).
Fenológiai eltérések az éghajlatváltozás körülményei között
A növények, a kártevők és a hasznos szervezetek közötti fenológiai aszinkronitás az éghajlatváltozás mezőgazdasági ökoszisztémákra gyakorolt hatásával összefüggésben a kutatás fontos tárgyává válik. Az egyes szervezetek hőmérsékletváltozásokra való eltérő érzékenysége a kulcsfontosságú fenológiai események időzítésének eltolódásához és a gazdanövények, a fitofágok és természetes ellenségeik között kialakult szinkronizáció megzavarásához vezethet (Reeves et al., 2024).
Ennek a szinkronizációnak a megzavarása a gyümölcsösök ökoszisztémáiban a trofikus kapcsolatok szerkezetének és működésének változását okozhatja,