A júniusi meteorológiai feltételek fokozott fertőzési háttért tartanak fenn gomba kórokozók esetében a gyümölcsök, a zöldségek és a szőlő esetében.

Június legtöbb napján az agrometeorológiai feltételeket a klímanorma feletti hőmérsékletek és a havi norma körüli vagy alatti csapadék fogja meghatározni.

Június elején jelentős hőmérséklet-emelkedésre és a mezőgazdasági növények fejlődési ütemének felgyorsulására számíthatunk. Az időjárási viszonyokat a normál feletti hőmérsékletek fogják meghatározni, amelyek a mezőgazdasági növényekben felgyorsult fejlődési ütemet tartanak fenn. A hónap elején a szántóföldi területeken magas napi maximumhőmérsékletekre lehet számítani, helyenként akár 35-36°C-ig, amely alacsony levegő páratartalommal kombinálva kedvezőtlenül hat a korai szántóföldi termesztésű zöldségfélék (bab, paradicsom, paprika, uborka, cukkini stb.) virágzására, megtermékenyítésére és a szaporodószervek kialakulására.

A periódus legtöbb napján előrejelzett forró és viszonylag száraz időjárás előfeltétele lehet az atkapopulációk növekedésének.

A növényvédő permetezéseket betegségek és kártevők ellen a nap hűvösebb óráiban, 25°C alatti hőmérsékleten kell végezni.  

Az első évtized második felében várható csapadék jó nedvességtartalékot fog fenntartani a talaj 50 cm-es és 100 cm-es rétegeiben.

A május végén bekövetkezett jelentős csapadék javította a talaj nedvességtartalékát, és a szántóföldi területek nagy részén elérte a teljes vízkapacitás 85%-át, sőt azt meghaladó szintet. A jó talajnedvesség-tartalék jelenléte június első tíz napjában kedvezően hat a tavaszi növényekre és a búzaállományokra, amelyekben a szemtöltés és a tejérlelési fázis zajlik. Az évtized végén az árpában néhány keleti és déli régióban (Targovishte, Provadia, Karnobat) a viaszérlelési fázis is megfigyelhető lesz.

A második évtizedben előrejelzett normál feletti hőmérsékleti viszonyok szintén felgyorsítják az őszi gabonanövények érési folyamatait. Ebben az időszakban a búzában a szántóföldi területeken a tejérlelésről a viasz- és teljes viaszérlelésre való átmenet megy végbe.

A harmadik évtizedben a mezőgazdasági növények fejlődése a klímanormákhoz közeli hőmérsékletek mellett zajlik. Az évtized végén az agrotechnikai határidőn belül vetett napraforgónál a virágzási fázis kezdetét lehet megfigyelni. A korai kukoricahibrideknél a virágzatképződés és a virágzat virágzása fázisok zajlanak le.

A lisztharmat ritkán fordul elő termesztő létesítményekben. Az alacsony levegő páratartalommal jellemezhető régiókra jellemző. A leveleken szabálytalan alakú, fehéres vagy sárgás foltok képződnek. A fonákoldalukon a gomba sporulációja által képzett ritka, fehér bevonattal borítottak. Súlyos fertőzés esetén a foltok összeolvadnak és a levél elszenesedik. A gomba csak a növények leveleit támadja meg. Fejlődésének optimális feltételei a 25°C feletti hőmérséklet és a 60% alatti páratartalom. Az utóbbi években azonosítottak egy új fajt, amely csak üvegházi paradicsomot támad, és környezeti feltételekkel szembeni igényei eltérőek.

A júniusi meteorológiai viszonyok fokozott fertőzési háttért fognak fenntartani a gombás kórokozók esetében: késői barna rothadás a gyümölcsfákon, lisztharmat a zöldségféléken és a szőlőben. A szőlőben a virágzatvirágzástól a bogyókötésig (borsószem nagyságú bogyók) tartó interfenológiai időszak kritikus a lisztharmat és a peronoszpóra fertőzés szempontjából. A hónap folyamán a szőlőben folytatni kell a szőlőmoly elleni kezeléseket, a gyümölcsösökben pedig a almamoly, a levélaknázó molyok és a levéltetvek ellen. Kedvezőbb feltételek a növényvédő permetezések végrehajtásához az első évtized első felében és a második évtized legtöbb napján alakulnak ki.