Április második tíz napos időszakában hőmérséklet-emelkedésre és a mezőgazdasági növények fejlődésének kedvezőbb feltételeire számíthatunk.

Az elmúlt időszak időjárása, a szezonon kívüli hideg, a fagypont alatti minimumhőmérsékletek és a hóesés helyrehozhatatlan károkat okoztak a gyümölcsfáknak és a virágzási szakaszba lépő repcénél – közlik az agrometeorológusok. Az agronómusok hamarosan ellenőrzéseket fognak végezni a gazdaságokban, hogy megállapítsák a gyümölcsfajták és más mezőgazdasági növények károsodását.

A hónap elején bekövetkezett első hideghullám komolyan érintette a szedrek termelőit a Szilisztrai régióban. Az országban a téli körülmények által okozott károk ellenére a „Szilisztrai kompót” fajta megőrizte virágait, és várhatóan termést fog hozni.

A „Szilisztrai kompót” szedre egy fő, sztenderd fajta, amelyet 1964-ben hoztak létre a szilisztrai kísérleti állomáson egy magyar szedre és a Krasznoscseki fajta keresztezésével. A fa közepesen erős növekedésű, gömbölyded koronával. Virágzása középső-késői; öntermékenyítő fajta.

A következő hétnapos időszakban az agrometeorológiai viszonyok lényeges változáson mennek át. Április második tíz napos szakaszának elején hőmérséklet-emelkedésre és a mezőgazdasági növények fejlődésének kedvezőbbé váló feltételeire számíthatunk.

Az időszak legtöbb napján az őszi gabonanövények növekedése mérsékelt ütemben fog folytatódni, az átlagos napi hőmérsékletek mellett, amelyek közel állnak április második tíz napos szakaszának éghajlati normáihoz.

Az első tíz napos szakaszban elterjedt csapadék, amely egyes szántóterületeken meghaladta a 40-50 l/m²-t, Dél-Bulgária egyes helyein pedig elérte az áprilisra vonatkozó normát (Plovdiv - 57 l/m², Haskovo – 58 l/m², Kardzhali – 57 l/m², Chirpan – 56 l/m²), jelentősen javította a talaj nedvességtartalékát, ami alapvető fontosságú az őszi gabonanövények és a vetett tavaszi növények növekedési folyamatainak normális lefolyása szempontjából.

Az időszak végén a búzaállomány nagy részében a szárhosszabbodási szakasz figyelhető meg, amely során a növények igénye a talajnedvességre növekszik. A tavasz elején vetett napraforgó állományokban az kelési szakasz lesz túlnyomó.

Az időszak alatt várható csapadék magas nedvességtartalékot fog tartani a talaj felső rétegeiben, ami a napraforgó vetését késlelteti az ajánlott agrotechnikai időkereteken túl.

Április második tíz napos szakasza alatt az őszi gabonanövényeket meg kell figyelni betegségek és kártevők jelenléte szempontjából: lisztharmat, szeptóriás levélfoltosság, gabonalevélbogár, búzatripsz, gabonapoloska stb., és ha számuk meghaladja a gazdasági károsítási küszöböt, időbeni kezelésre van szükség.