A gyümölcsösben márciusban – agrotechnikai tevékenységek és virágzás előtti permetezések

Márciusban az agrometeorológiai feltételeket a klímai normák körüli és feletti hőmérsékletek, valamint a havi normák körüli és alatti csapadék határozzák meg. A márciusban várható csapadék növeli a 100 cm-es talajréteg nedvességtartalékát.

A gyümölcsféléknél a rügyduzzadás és a rügyfakadás fázisai zajlanak le. A hónap végén a korai virágzású fajoknál – mandula, kajszi és őszibarack – megfigyelhető lesz a virágrügy-fázis, és a déli régiók egyes helyein a virágzás kezdete. A hónap során a előrejelzett minimum hőmérsékletek, akár -7°C-ig, veszélyt jelentenek a rügyfázisban és virágzás alatt lévő gyümölcsfákra.

Agrotechnikai tevékenységek

Gyümölcscsemetekertékben

A vetés ágyásokba és a tőgyökérzet ültetése a csemetekertbe befejeződött. Az anyaültetvények ültetését legkésőbb az első tíz napos időszak végéig kell befejezni. A két éves anyaültetvényeket csonkra vágják – 3-4 cm-rel a talajfelszín felett.

A magoncágyásokat almatermésű fajokkal, az anyaültetvényeket és a másodéves csemetekertészeteket 10-12 kg/ha ammónium-nitráttal vagy ennek megfelelő mennyiségű (10-12 kg/ha ammónium-nitrátnak megfelelő) más nitrogénműtrágyával trágyázzák. Az ágyásokat megművelik, hogy megtörjék a talajkérget, elpusztítsák a gyomokat és beépítsék a nitrogénműtrágyát.

Szükség esetén a tőgyökérzet anyag ritkítása történik. Az almatermésű fajok növényeit 6-8 cm-re, a csonthéjasokét pedig kb. 4 cm-re hagyják egymástól.

A csemetekertészetek sikertelen tőgyökérzeteit oltványokkal újraoltják. A gyakorlatban az újraoltást leggyakrabban hasított oltással, oldalsó oltással vagy nyelves oltással végzik.

Gyümölcsösökben

A rügyek "egérfül" stádiumáig elvégezhető a termő- és megújító metszés almatermésű és csonthéjas fajoknál, valamint a korona kialakítása fiatal gyümölcsösökben.

Új gyümölcsösöket ültetnek, és ezzel egyidejűleg elvégzik az első metszést. Folytatódik a hiányzó fák pótlása fiatal gyümölcsösökben.

Elvégzik az első nitrogénműtrágyás tápanyag-utánpótlást. Fiatal gyümölcsösökben csak a sorcsíkot trágyázzák, míg régebbiekben – a teljes sorközt. A műtrágyát a felszínre szórják, majd sekély műveléssel beépítik. A szükséges műtrágyadózást az előző évben elvégzett levélanalízis eredményei alapján határozzák meg. Ha nincs elérhető analízis, 15-20 kg/ha ammónium-nitrátot vagy ugyanennyi más nitrogénműtrágyát alkalmaznak.

Méhcsaládokat biztosítanak a virágok beporzásához

10 hektáronként három-négy kellően erős méhcsaládot biztosítanak. Legcélszerűbb a sor mindkét oldalán elhelyezni őket. A méhek napos és szélcsendes időben, 20-22°C hőmérsékleten érik el maximális beporzó képességüket, amikor akár 3 km-re is elmozdulhatnak a kaptártól.

Intézkedéseket hoznak a növények védelmére a késői fagyok ellen. A védelem fűtésből, füstölésből és levegőmozgatásból, fej- vagy talajöntözésből, valamint vegyi szerepek alkalmazásából áll.

A levegő felmelegítését nagy energiatartalmú éghető anyagok – fűtőolaj, dízel, földgáz, régi gumiabroncsok – elégetésével érik el. Ezeket egy órával azelőtt gyújtják meg, hogy a hőmérséklet a növényekre kritikus pontra csökkenne, és a tüzet napkelte után egy óráig tartják fenn.

A füstöléshez speciális füstgyertyákat vagy inaktív anyagokat, például szalmát, fűrészport, ágakat, tőzeget használnak. Ezeket kis halmokban helyezik el a sorokban, 30-60 méterenként egymástól és 5-6 méterenként a sorban. 1 hektáronként kb. 100 kg éghető anyagra van szükség, 10 halomban elosztva.

A fejöntözésnél kihasználják a víz azon tulajdonságát, hogy fagyáskor hőt bocsát ki, és a gyümölcsösök öntözésével növelik a talaj hővezető képességét és sugárzását, aminek eredményeként a levegő hőmérséklete 2-3°C-kal emelkedik.

A rügyek sejtvízének kristályosodásának megakadályozására és a negatív hőmérsékletek elleni védelemre polimerek és kopolimerek alapú termékeket lehet alkalmazni, például Scudo Therm (1-2 l/100 l víz) vagy más terméket.

A fagyrepedéseket kis szögek beverésével kezelik. A hosszanti fagyrepedéseket fa sebkenőccsel vonják be. 

Szükség esetén öntözést végeznek virágzás előtt vagy alatt. Általában akkor szükséges, ha a tél száraz volt, és azt nedvességszegény tavasz követte.

A régi és az alacsony értékű fajtájú fákat újraoltják.

A koronaváz ágakat általában közvetlenül a másodlagos koronaváz ágak fölé rövidítik, a központi vezetőt pedig kissé a koronaváz ágak szintje fölé. A vastagabb koronaváz ágakat használják újraoltásra, és származási pontjuktól függően rövidítik őket – az alsókat hosszabbra hagyják, a magasabban lévőket pedig rövidebbre. Nagyon jó eredményeket érnek el, ha hasított oltást alkalmaznak.

Eper ültetvényekben

Kitöltik az üres helyeket új eper- és termő ültetvényekben. 10-12 kg/ha ammónium-nitráttal vagy ugyanennyi más nitrogénműtrágyával trágyázzák és kapálják, szárazság esetén pedig öntözik őket.

Fűtött üvegházakban, amikor a gyümölcsök érésnek indulnak, a talajhőmérsékletet 15-18°C-ra, a levegő hőmérsékletét pedig 20-25°C-ra emelik. Az üvegházakat a nap melegebb óráiban szellőztetik.

A jó beporzás biztosítása érdekében üvegházakban 10 hektáronként 2-3 méhcsaládot helyeznek el.

Málna ültetvényekben

Folytatódik az üres helyek kitöltése az ültetvényekben. Ha nem vágták le a termés után, az előző évi termő vesszőket levágják és elégetik.

Kétéves ültetvényekben az összes gyenge gyökértővis a talajszinten levágásra kerül, a legerősebb 2-3-at hagyják a bokrok kialakításához.

Régebbi ültetvényekben rövidítő metszést végeznek, és a pótló vesszőket ritkítják

Az ültetvényeket 10-12 kg/ha ammónium-nitráttal vagy ugyanennyi más nitrogénműtrágyával trágyázzák és kapálják. Ha az őszi trágyázás istállótrágyával és foszfor- és kálium-műtrágyákkal nem történt meg, most végzik el. Alkalmaznak 50-60 kg közönséges szuperfoszfátot vagy 25-30 kg dupla szuperfoszfátot, 15-20 kg kálium-szulfátot – vagy ugyanennyi más foszfor- és kálium-műtrágyát, valamint 2-3 tonna jól erjedt istállótrágyát hektáronként. A műtrágyákat mélyebb műveléssel építik be. Szárazság esetén öntözést alkalmaznak.

Fekete ribizli ültetvényekben

Folytatódik a tárolt fekete ribizli dugványok ültetése a gyökeresedő ágyásokba. 10-12 kg/ha ammónium-nitráttal vagy ugyanennyi más nitrogénműtrágyával történő tápanyag-utánpótlást és sekély kultúrát végeznek. Az előző évi gyökeresedő ágyásokat megművelik és szárazság esetén öntözik.

Egyéb növényekkel telepített ültetvényekben

A kaukázusi datolyaszilva magjait a csemetekertbe vetik. A soron belüli távolság 5 cm, a sorok között 80 cm, a vetésmélység pedig 3-4 cm.