Fenntarthó metszési és trágyázási gyakorlatok alma- és cseresznyeültetvényekben Ptolemaida városának vidékén

Görögország Macedónia régiója nemcsak lignit szénéről ismert, amely sok éven át a lakosság fő megélhetési forrása volt, hanem gyümölcsöseiről is. Nyugaton a terület nagy része 600–700 méter feletti tengerszint feletti magasságban fekszik, hideg telekkel és meleg nyarakkal, délen pedig az Égei-tenger határolja.

A mikroklíma és a ásványi anyagokban gazdag talajok előfeltételei a gyümölcstermesztés fejlődésének a régióban, amelyet a helyiek találóan „Görögország legnagyobb gyümölcskosarának” neveznek.

A választék hatalmas; szőlő, alma, eper, kivi, körte, cseresznye, szilva és füge ültetvények találhatók itt. Mindazonáltal az első helyen álló gyümölcs a barack.

Tapasztalat- és tudáscsere ökológiailag gazdálkodó gyümölcsösökben

Január végén, Ptolemaida város vidékén, Tsakiris Stratosz agrármernök vendégül látta bolgár partnereit – a Semele* mezőgazdasági termelők egyesületét és a Phyto Terra* céget – a térség almaültetvényeiben.

Tsakiris agrármernöknek sokéves tapasztalata van alma- és cseresznyefajták termesztésében, amelyek gondozása egész évben tart.

„A régió az ökológiai és tiszta mezőgazdaság felé orientálódik” – osztja meg görög gazdája. Az egészséges alma-, körte- és cseresznyeültetvények fenntartása, a terméshozam javítása és a fák hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása érdekében a legfontosabbak továbbra is az agrotechnikai intézkedések, mint a metszés és a trágyázás.

Fenntartható metszési és trágyázási gyakorlatok almaültetvényekben a termelés optimalizálása érdekében

„A metszés javítja a levegő keringését, ezzel csökkentve a betegségek kockázatát” – osztja meg Tsakiris agrármernök bolgár kollégáival. Emellett javítja a fény behatolását az ültetvénybe, ami szintén garantálja a gyümölcsök jobb ízminőségét.

Almaültetvények esetében a metszést a téli időszakban, kora tavaszig (a rügyfakadás előtt) ajánlott elvégezni, hogy megelőzzék a fagyok okozta károkat.

Cseresznye esetében a nyári metszés – a betakarítás után, a nyár végén – tanácsos, hogy minimalizálják a bakteriális betegségek kockázatát.

Az agrármernök által vezetett ültetvényekben főként kézi szerszámokat használnak, és a metszésből származó maradék ágakat apró darabokra vágják, amelyeket az ültetvényekben hagynak, ezzel természetes komposztot képezve és gazdagítva a talajt.

A gyümölcsfák termesztési folyamatának egy másik fontos aspektusa a megfelelő trágyázás. Évente végzett talaj- és levélelemzések megakadályozzák a túltrágyázást. Pontos alkalmazásuk biztosítja, hogy a tápanyagokat csak szükség esetén juttassák be, valamint hogy a konkrét növény számára szükséges tápanyagokat biztosítsák. A szintetikus műtrágyák csökkentése a szerves és alacsony szénlábnyomú trágyák javára kulcsfontosságú feladat a görög agrármernök ültetvényeiben. Különböző mezőgazdasági gyakorlatokat alkalmaz, amelyek javítják a talaj egészségét, mint például a komposzt, a istállótrágya, a bioszén, amely javítja a szénmegkötést és megőrzi a talaj nedvességtartalmát. A nitrogénkötést az ültetvényekben algakivonatokkal és mikorrhizás gombákkal készült mikrobiális trágyák alkalmazásával érik el. A szerves trágyák serkentik a tápanyagok felvételét a növényi gyökerek által és javítják a talajszerkezetet.

*Tapasztalatcsere Ptolemaida város környéki gyümölcsösökben. A görög Tsakiris Stratosz agrármernök meghívására, a Sandros Greece cég (Sandros Bulgáriában a Phyto Terra cég, hivatalos képviseletük útján van jelen, akik a Heinz magvak és palánták, valamint az Atlantica Agricola biostimulánsok és trágyák hivatalos képviselői is) segítségével, a bolgár oldalon pedig a Semele mezőgazdasági termelők egyesülete.

További gyakorlatok, amelyeket Tsakiris agrármernök vezetésével sikeresen alkalmaznak a gazdaságban, az agroerdészet és az integrált kártevőirtás (IPM) bevezetése a felhasznált növényvédő szerek csökkentése céljából. A betegségekkel szemben rezisztens fajták szintén az agrármernök kötelező gyümölcstermesztési programjának részét képezik. Hozzátartozik még a szezonális agronómiai protokollok betartása is, amelyek biztosítják a termelés optimalizálását.

Agronómiai protokoll alacsony szénlábnyomú alma, körte és cseresznye termeléséhez – gyakorlatok és előnyök

Tél (pihenőidőszak) – talajvizsgálatok végzése, metszés,

megakadályozza a műtrágyák túlzott használatát.

Kora tavasz – komposztot vagy szerves trágyákat alkalmaznak. A szintetikus műtrágyákat csökkentik, hogy javítsák a talaj mikrobiomját.

Tavasz/Nyár – takarónövények bevezetése, csepegtető öntözés alkalmazása, amely javítja a nitrogénkötést és csökkenti a vízveszteséget.

Nyár (cseresznyebetakarítás után) – nyári metszés, bioszén és mikrobiális trágyák alkalmazása. Ez támogatja az újranövekedést és javítja a talajszerkezetet.

Ősz – A metszett anyagból készült mulcsot alkalmazzák, és az ültetvényeket felkészítik a télre.

A fenntartható metszési és trágyázási technikák bevezetésével az alma, körte és cseresznye termelők javíthatják ültetvényeik termelékenységét, miközben csökkentik szénlábnyomukat. A talaj egészségén alapuló strukturált agronómiai protokoll alkalmazása bőséges és minőségi termelést biztosít.