Integrált gabona- és napraforgó-termesztés

A Mezőgazdasági Minisztérium közzétett egy Útmutatót a gabonanövények és a napraforógy integrált termesztéséhez. A fő gabonanövények, amelyeket tartalmaz: búza, árpa, rozs, zab, kukorica, valamint napraforgó.

A dokumentum a Mezőgazdasági Akadémia (MA) tudósainak és szakértőinek közös munkájának eredménye a következő intézetekből: N. Poushkarov Talajtudományi, Agrotechnológiai és Növényvédelmi Intézet (ISSAPP) - Szófia, Mezőgazdasági Intézet (MI)–Karnobat, Dobrudzsai Mezőgazdasági Intézet (DMI)–General  Toshevo, Szántóföldi Növények Intézete (SNI)–Chirpan, Kukorica Kutatóintézet (KKI) –Knezha, valamint a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium szakértői.

Az útmutató fő célja, hogy iránymutatást nyújtson a Mezőgazdaság Fejlesztésének Stratégiai Tervében szereplő „Klímaváltozással szemben ellenálló fajták termesztésének támogatása integrált termesztési gyakorlatokon keresztül” beavatkozás keretében érintett növénycsoportok integrált termesztésének menedzseléséhez. A megadott információk és iránymutatások segítségével a termelők csökkenthetik a környezetre gyakorolt negatív hatást, optimalizálhatják termelési költségeiket és növelhetik a növények klímaváltozással és kártevőkkel szembeni ellenálló képességét.

A felhasználók kényelme érdekében az útmutató hivatkozásokat tartalmaz dokumentumokra, valamint listákat az alapanyagokról, alacsony kockázatú hatóanyagokról, a helyettesítésre jelölt hatóanyagokról, az engedélyezett növényvédő szerekről, feromonokról, biológiai védekezési eszközökről, valamint azokról, amelyek használata Bulgáriában engedélyezett.

Az integrált termesztés egy olyan rendszer a növények és növényi termékek előállítására, amely az integrált kártevőirányítás sajátos elveinek alkalmazásán alapul. A növények és növényi termékek integrált termesztésében elsőbbséget élveznek a biológiai védekezési eszközök, az alapanyagok, a mikroorganizmusokon alapuló növényvédő szerek, az alacsony kockázatú növényvédő szerek és a feromonok.

Az integrált kártevőirányítás (IPM) az összes rendelkezésre álló növényvédelmi módszer alapos megfontolása, majd a megfelelő intézkedések integrálása, amelyek gátolják a káros organizmusok populációinak fejlődését, a növényvédő szerek és más beavatkozási formák felhasználását gazdaságilag és ökológiailag indokolható szinten tartják, valamint csökkentik vagy minimalizálják az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt kockázatokat. Az integrált kártevőirányítás célja egészséges növények előállítása a lehető legkisebb agráro-ökoszisztéma-megzavarással és a kártevők elleni természetes védekezési mechanizmusok elősegítésével.

Az útmutató nyolc kulcsfontosságú elvet határoz meg a kártevőirányításhoz. Az alábbiakban néhány kulcsfontosságú aspektus látható:

1. A káros organizmusok megelőzése és visszaszorítása vetésforgóval, agrotechnikai intézkedésekkel, szanitárius intézkedésekkel, rezisztens/toleráns növényfajták, valamint szabványos/tanúsított vetőmag és ültetőanyag használatával, kiegyensúlyozott trágyázással, meszezéssel, öntözéssel és vízelvezetéssel, valamint a hasznos organizmusok megőrzésével és fenntartásával.

2. A káros organizmusok monitorozása tudományosan megalapozott előrejelzési és korai diagnosztikai rendszerek segítségével.

3. Döntéshozatal a monitorozáson alapulva, megállapított gazdasági káreszszintek figyelembevételével.

4. Ahol lehetséges, a fenntartható biológiai és fizikai módszerek előnyben részesítése a kémiaiakkal szemben.

5. Olyan szelektív növényvédő szerek használata, amelyek minimális hatással vannak a környezetre.

6. A növényvédő szerek (NVS) használatának korlátozása a szükséges minimumra.

7. Stratégiák a káros organizmusok rezisztenciájának megelőzésére, ideértve a különböző hatásmódú termékek váltogatását.

8. Az alkalmazott intézkedések hatékonyságának értékelése a monitorozás és az NVS-használat adatai alapján.

Az útmutató a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium honlapján jelent meg, és a hasznos információk több mint 200 oldalt ölelnek fel.