A BFSA kidolgoz egy stratégiát a gyümölcsösök kártevő, a fekete szilfacsípő bogár elleni védelmére.

A Bolgár Élelmiszer-biztonsági Hatóság (BFSA) intézkedéseket hoz a 2024-ben észlelt mediterrán gyökértörő (Capnodis tenebrionis)* egyre növekvő állományával kapcsolatban. A problémát már az aktív vegetációs időszak alatt azonosították, és annak érdekében, hogy gyorsan felmérjék az ország gyümölcsöseinek jelenlegi állapotát, a BFSA leveleket küldött a Regionális Élelmiszer-biztonsági Igazgatóságoknak.

A mediterrán gyökértörő problémája nem korlátozódik csak Bulgáriára. A kártevő más európai országokban is megfigyelhető, az állomány növekedésének általános regionális tendenciájával. Ez aláhúzza az időben történő intézkedések szükségességét a terjedésének megállítására és korlátozására.

2024-ben a mediterrán gyökértörő egyedsűrűségének fokozatos növekedése figyelhető meg. Ennek okai összetettek és magukban foglalják:

- Az alkalmazott agrotechnikai gyakorlatok problémáit – ellenálló alanyanyag hiánya; a talajfelszín folyamatos gyepesített állapotban tartása és a gravitációs öntözés hiánya; tanúsított csemetekertészetekből származó ültetési anyag használata;

- Az éghajlatváltozás – az éghajlat melegedése közvetlenül befolyásolja a rovar fejlődését – a telelő lárvák magas túlélési aránya és rövid fejlődési ideje, az imágók szétszóródási időszakának meghosszabbodása, és ennek következtében magasabb termékenység és az állomány tömeges növekedése nagy arányokig.

- Hatékony kártevőfigyelő eszközök hiánya – nincsenek feromoncsapdák, színes ragacsos csapdák, szenzoros és digitális módszerek.

- A növényvédő szerek (PPP) engedélyezett hatóanyagainak korlátozott köre európai szinten, ami a peszticidek használatának csökkentéséhez és a Zöld Megállapodáshoz kapcsolódik, valamint hatékony alternatív védekezési eszközök hiánya.

A megelőzés és a magas szintű agrotechnikai intézkedések alkalmazása marad a hatékony kártevőirtás alapja. A Növényvédelmi Törvény értelmében a növények és növényi termékek védelme az integrált kártevőgazdálkodás általános elvei szerint történik. Minden személy köteles jó fitoszociális állapotban tartani az általa birtokolt, termesztett, előállított vagy tárolt növényeket és növényi termékeket.

A mediterrán gyökértörő elleni védekezési intézkedéseket a tavaszi hőmérséklet-emelkedéssel egyidejűleg meg kell kezdeni. A növényvédő szereket különböző hatásmódúak, beleértve a mikroorganizmusokat tartalmazókat, az imágók ellen alkalmazzák. A lárvák ellen biológiai ellenségeket, például entomopatogén fonálférgeket és mikroorganizmusokat tartalmazó PPP-ket használnak.

A BFSA megtette az összes szükséges lépést a biológiai ellenségek és PPP-k használatának engedélyezésére, valamint a mediterrán gyökértörő elleni védekezési stratégia kidolgozására. Két munkacsoportot hoztak létre – az egyiket a mediterrán gyökértörő lárvái elleni biológiai ellenségek használatának engedélyezésére, a másikat pedig a kártevőirtás országos stratégiájának kidolgozására.

Felhívjuk a mezőgazdasági termelőket, hogy csak igazolt eredetű, tanúsított csemetekertészetekből származó ültetési anyagot használjanak, hogy megakadályozzák a kártevő terjedését és megőrizzék a gyümölcsösök egészségét.

*A mediterrán gyökértörő (Capnodis tenebrionis) az 1940-es és 1950-es évektől veszélyes kártevője a csonthéjas gyümölcsfajoknak országunkban. Elterjedt a csemetekertészetekben és a fiatal gyümölcsösökben. Megtámadja a sárgabarackot, szilvát, őszibarackot, meggyet, cseresznyét, kajszibarack hibridjeit, az olajos rózsát, körtét, birsot és galagonyát.

A kártevő két év alatt egy nemzedéket fejleszt. Az imágók a levelek levélnyelein, a rügyeken és a fák kérgén táplálkoznak. A fő kárt a lárvák okozzák, amelyek behatolnak a gyökerekbe és járatokat rágnak a főgyökérben. A károsítás következtében a fák legyengülnek, kiszáradnak és elpusztulnak. A kártevő jelenlétére a fa koronája alatt megrágott levélnyelekkel rendelkező levelek megtalálásával állapítható meg. Súlyos fertőzés esetén a levelek nyáron lehullanak.

fénykép: Pixabay

Forrás: BFSA